zoom »»

Újságírónak készül, 1930-tól fényképez. 1931 júliusától a Német Politikai Fõiskolán (Deutsche Hochschule für Politik) újságírást tanul. Fotólaboránsként elhelyezkedik a Dephot fotóügynökségnél. 1932-ben vált ismertté, Trockij fényképével. Elsõ képriportja 1934-ben jelent meg a Vu-ben, ekkoriban változtatta nevét Capára. 1936-37-ben, a Regards baloldali francia hetilap megbízólevelével ment fényképezni a spanyol polgárháborúba. A milicista halála címû képével klasszikussá vált. Képei a Regards-on kívül már a Life-ban is megjelentek. Számtalan képét közölte lapjaiban, a Weekly Illustratedben, a Picture Postban Stefan Lorant.

Õ a szülõatyja a "Robert Capa, a világ legnagyobb háborús fényképésze" szlogennek.

Amerikába költözött, haditudósító lett. Angliában, Észak-Afrikában, Szicíliában, Olaszországban fényképezett, a D-napon az elsõ amerikai csapatokkal szállt partra. A háború után megkapta az amerikai állampolgárságot, immáron hivatalosan is Robert Capa néven. 1947-ben a Szovjetunióba utazott John Steinbeck-kel. Ugyanebben az évben, New Yorkban megalapította a Magnumot Henri Cartier-Bressonnal, David Seymourral, George Rodgerrel és még néhány társával. Megörökítette a Jeruzsálem felszabadításáért harcoló emigráns magyar zászlóalj küzdelmeit. 1948-ban hat hetet töltött Magyarországon, megörökítette a kommunista befolyás egyre nyilvánvalóbb jeleit.

1954-ben a Life Indokínába küldte, hogy tudósítson a francia gyarmati harcokról. Május 25-én aknára lépett és meghalt.